1408

1408 / 1408
2007. november 08.
1408

Stephen King munkásságát valószínűleg senkinek sem kell bemutatnom, azonban a művei alapján készült filmek megérnek néhány sort. Azt hinné az ember, hogy ha van egy világszerte ismert, ráadásul amerikai író, akinek a könyvei gyakran virítanak a bestselleres polcokon, és sokszor még évek múltán is a legkeresettebbeknek számítanak, akkor a hollywoodi filmzsenik képesek valami élvezhetőt előállítani belőlük. Azonban mindeddig már nem egyszer bebizonyosodott, hogy a filmesek erre képtelenek. A Kubrick-féle Ragyogás ugyan remekbe szabottra sikerült, ám a könyv mondanivalója háttérbe szorult a rendező mondanivalója mellett; az Álomcsapda egyenesen szörnyűségesre sikeredett, akár csak az AZ, aminek azért mentségére váljék, hogy nagyon-nagyon régen készült, de jövőre erről is kiderül, mi mindent tud kezdeni vele a mai technika. Persze vannak olyan ellenpéldák, mint a Halálsoron, a Rózsa vére, vagy a Sorvadj el, de ezek egyike sem kiemelkedő alkotás, és nem is igazán adták vissza a könyvet, még annyira sem, mint a többi hasonló adaptáció. Az Atlantisz gyermekeiről pedig már ne is beszéljünk. Az 1408 volt az első olyan, Stephen King novellából készült alkotás, amin ott éreztem az író keze nyomát, ahol legbelsőbb félelmeink és a rettegés valóban átmásztak a képernyőn és leültek mellém a sötétben. A film Mike Enslin (John Cusack) történetét meséli el, aki abból él, hogy szellem járta helyeket látogat meg, majd az élményeit könyv formájában megosztja a világgal. Mike, akinek a kislánya néhány éve hunyt el, ezúttal egy nagyváros elit szállodájába kap meghívást, melynek különlegességében ő maga nemigen hisz, ám az elátkozottnak tartott 1408-as szoba bebizonyítja neki, hogy a fizika törvényei igenis megbonthatók, a holtak pedig képesek szólni az élőkhöz.


A szálloda igazgatója, Gerald Olin (Samuel L. Jackson) megpróbálja lebeszélni Mike-ot arról, hogy abban a bizonyos szobában töltse az éjszakát. Vaskos mappát húz elő, melyben rendre egymás után következnek a rendőri jelentések azokról a gyilkosságokról/öngyilkosságokról, melyek a szobában történtek. Még egy lakosztályt is felajánl az írónak ugyanazon a jutányos áron, ám Mike mindezek ellenére hajthatatlan. Miután Gerald belátja, hogy az író nem fog tágítani, engedélyt ad rá, hogy az 1408-ban töltse az éjszakát, de figyelmezteti, hogy onnantól kezdve, hogy ő belépett oda, magára marad. Mike megvizsgálja a szobát, de semmi különöset nem talál, de azért még nem készülődik lefekvéshez, hiszen a beszámolók alapján a szoba csak éjfél után kel életre. És valóban, abban a percben, ahogy az éjjeliszekrény digitális órája elüti az éjfélt, elszabadul a pokol. Ez az adaptáció az egyik kedvencem, mert igényesen kidolgozott, mert a színészek nagyon jól végzik benne a dolgukat, és mert, mint már említettem, nem csalódunk a történetben a novellához képest. Persze azért már vérfagyasztóbb thrillerhez is volt szerencsém, így kénytelen vagyok egy pontot levonni. :)

Te is szeretnél filmkritikát írni? Most itt a lehetőség! Regisztrálj!


Nagyon kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is!

Értékeld a kritikát

Értékeld a filmet

Most olvassák 1
Film értékelés 8
Kritika értékelés 7
Kritika elolvasva 86 432