A negyedik

I am number four / A negyedik
2011. február 17.
A negyedik

Ha ezt a filmet tizenöt évvel ezelőtt látom, másképp ítélkezem felőle, mert ez egy jó film - tiniknek. Én szeretem a szuperképességekkel megáldott hősökről szóló filmeket, és emiatt abszolút pozitív attitűddel kezdtem bele D.J. Caruso (Disturbia, Sasszem) művébe. Timothy Olyphant (Die Hard 4, Hitman, A törvény embere) neve is jól csengett a stáblista elején, így nagy reményekkel telve nyomtam le a play gombot. Adott egy bolygó, Lorien. Amit leigáznak a Mog-ok, akik mindent elpusztítanak, így a lorieniek a Földre menekítenek 9 utódot. Ez a 9 utód már a Föld neveltjei lesznek, ám a Mogok, keresni kezdik őket, az első hárommal végeznek is, így a címszereplő Negyedik-en a sor. John még csak most kezd ráébredni képességeire, nem könnyű az élete, folyamatos menekvés, egyik városból a másikba hajtja kirendelt ügyvédje őrzője. Gimnáziumból gimnáziumba jár, időt nyerve az ellenségek elől, míg végül rá nem találnak. A történet ígéretes, vannak benne kellő csavarok, izgalmak, jó akciójelenetek, és még a barátnőt is beültethetnénk magunk mellé, mert bizony szerelmi szál is van. A probléma, hogy az egész nem több egy High School Musicalnél, nem is tudom, talán egy riválist akartak a Twilightnak. Így történhetett meg, hogy nem azért kell izgulnunk a film alatt, hogy a Mogok nyolcfelé hasítják főhősünket, hanem azt kell néznünk, hogy a gimiben az ügyeletes lúzer mellé áll, és ő is kiközösítetté válik, és így nem a gonosz tetkós földönkívüliek lesznek a főellenségek, hanem Mark (rá érdemes lehet odafigyelni: Jake Abel), a suli menő csávója. Mindeközben persze a romantikus vonal is egyre erősebb lesz, és a legfőbb csavar az a zseniális, még sosem látott húzás, hogy hősünk szíve vágya épp Mark ex-e. De még sablonokból is lehet jó filmet csinálni, és végül is, ez sem lett rossz, az Alkonyat-sagánál mindenképpen jobb, hisz nem pakoltak bele olyan idegesítő színészeket/színésznőket, mint Kristen Stewart, akiről már a film alatt is sejtjük, hogy nem veti meg a drogot. Azt azért hozzá kell tennem, hogy innen sem hiányozhatnak a különleges lények, mint például a pudliból 6 méteres, buzogány farkú vízszintes fogazattal rendelkező óriás angol bulldoggá változó szörny, akinek másik speckó képessége, hogy bociszemekkel tud nézni, miután kinyírta a mega repülőgyíkot. Igazából, nem is ezzel van a baj, hisz ezek előre vinnék a dolgot, de elég erős hiányérzete marad az embernek, miután megnézte, kicsit úgy érzem magam ezzel a filmmel, mint a Hipervándorral. De majd a következő résszel talán pótolják a hiányosságokat, merthogy a nagy kérdés azzal kapcsolatban csupán annyi, hogy a címe I am number four, vagy I am number five lesz...

Te is szeretnél filmkritikát írni? Most itt a lehetőség! Regisztrálj!


Nagyon kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is!

Értékeld a kritikát

Értékeld a filmet

Most olvassák 1
Film értékelés 8
Kritika értékelés 5
Kritika elolvasva 88 636