A szoba nem más mint az élet maga, hiszen a világ szépsége mellett egyre sötétebb lesz. "Ordasok" lakják akik ember bőrben járnak, fittyet hányva társadalmi, emberi, erkölcsi és etikai értékeknek.
Hiszen köztünk járnak az "osztrák rémek" és más sötét vágyakkal kószáló kívülről semmitmondónak tűnő alakok.
A történet kezdődhetne magával az elrablással, de nem már 5 éve él az áldozat elzárva a világtól és már itt szembesülünk az erőszak gyümölcsével Jackal aki nélkül Ma talán ki sem bírta volna ész vesztés nélkül.
A szűk tér és a fényképezés bravúrja, hogy érzem részese vagyok a történteknek. Ma és Jack mindennapjainak és szenvedéseinek. A szűk térnek, az égett sajt orrfacsaró szagának, akár a székről figyelném kettőjük alvó lélegzetét.
Vagy tehetetlen düh érlelődik bennem mikor színre lép "Patás", hogy erőszakot tegyen.

Majd zajlik tovább az élet Mo tudatos élete és Jack világa amely a gyermeki képzelet mesés alakjaival népesül be a tojás kígyóval az egy dimenziós TV emberekkel, Lewis Carroll mesehőseivel és az égre néző ablakkal. Ezzel az egyetlen vizuális csodával ami az idő múlását, az évszakok pergését és a világot tükrözi. Mo meséi a világról Jack számára nem a valóságot tükrözik csak egy másik mesét ami a képzeletben fogant.

Hiszen Jack nem látott és nem érzékelt mást mint a szobát, ez a világa, ez számra a valóság. A másik elmondott világ csak valami kusza, idegen képzelet visszatükrözése. Ezt érezvén a valóságnak gyermeki öt évével, biztonságnak és létezőnek.

Így aztán szinte dermesztőnek hat rá mikor anyja ki akarja innen "szakítani" és egy számára idegen helyzetbe kényszeríti. A film egyik drámai pontja a szökési előkészületek valamint maga a szökés végrehajtása Jack találkozása a külvilággal amiben pontosan olyan elveszett mint mondjuk egy dzsungelben talált gyermek újra szocializálása.
Amikor pedig azt hiszed, hogy megoldódtak a gondok keblére öleli a két embert akkor jön az igazi "fekete leves".
Kapzsi haszonlesők, a média mosolyokba csomagolt "hiénái" és a döbbenet, hogy a visszakapott család is darabjaira hullott. Apa aki nem tud szembe nézni az erőszaktevő "művével" Jackal, anya és lánya konfliktusa, a fel nem dolgozott lelki trauma amely Ma elkerülhetetlen összeomlásához vezet.
Talán Jack gyermeki volta miatt könnyeben megtalálja az utat a világhoz egyre több élménnyel gazdagodva kinyílik és befogadja a másik lét ÖRÖMEIT.
A szoba kor és kórtörténet napjaink világából, arról, hogy az értékek hiánya a köztünk járó rémek mit okozhatnak a hír és a média lélektelen kufárai mit tehetnek velünk.
A nyomasztó valóság torkon ragad, fogva tart és nem enged, létezik ilyen, kibírnám-e ép ésszel?
Megannyi kérdés és a válasz súlya pedig a mi vállunkat nyomja.

Brie Larsont nem méltatom mert már megkapta a maga elismerését.
Számomra az a nyolc éves gyermekszínész zseni Jacob Tremblay alakítása igazán emlékezetes aki nélkül Larson sem nyújtotta volna azt a teljesítményt amit díjaztak.

A szoba nyomasztó és határokat feszegető film azzal az ijesztő valósággal, hogy te is lehetsz áldozat....aztán szervusz szék, szervusz asztal, szervusz szekrény....

Nagyon kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is!