Te is lehetsz
szerző!
Babylon (2022) - Az amerikai filmeposz
2023. január 19.
perry
Már Mándy Iván is megmondta a film az élet és az élet olyan mint a film, sírunk és nevetünk bűnöket követünk el és benne vagyunk az életünk filmjében. Legyen az kis piszkos ócska mozi vagy puccos art kinó, mindegy élhetjük a piros szőnyegen vagy a Kökörcsin u. 7. alatt egy kis manzárd szobában égre nyíló ablakoknál.
De amikor kitekintünk az ablakon a szikrázó napsütés a miénk és a tenger is nekünk morajlik a vásznon és hol rajongunk vagy gyűlöljük a színészt, színésznőt mert belefeledkezünk abba amit színjátszásnak hívnak a színészetbe.
Hiszen melyikünknek ne lett volna ha csak rövid ideig is álma egy filmben játszani, kigyúlt reflektorok tűében izzani arcunknak és testünknek. Könnyed mondén életet élni féktelen bulikban élvezni az életet.
A Baylon nem kevesebbet kísérel meg mint egy hatalmas filmes enciklopédiát elénk tárni annak is az amerikai világát. Egészen a kezdetektől a némafilmes korszaktól közel napjainkig.
Ne szaladjunk azért előre mert a filmnek -ez hamar kiderül- először nem volt hangja és a színészek néhány perces szkeccseket adtak a filléres mozikban és varázsoltak a vászonra. A korszak tele volt bohémségekkel, szesztilalommal és féktelen orgiákkal -bár a film kissé morbid módon és túlzóan mint egy közjáték és elválasztó snitt fűzi fel erre a tartalom összekötését. Már mint ami a szereplőkkel történik. Mert bizony nem csak mai találmány a mitu. A lényeg viszont, hogy mindenkiből lehet mozi sztár ha tehetséges és akkor is ha nem annyira és a sznobizmus sem mai keletű. A filmszínész -sugallja a film- eszköz csillogó ékszer amely eladja a mozit néha önpusztító néha bigott vagy szertelen és imádni való.
Vegyük csak a két főszereplőt és a hölgyet illik először bemutatni.
Margot Elise Robbie Oscar-, BAFTA- és Golden Globe-díjra jelölt ausztrál színésznő és filmproducert. A Time magazin 2017-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere, 2019-ben pedig a világ legjobban fizetett színésznői közé sorolta. Bizony nem véletlenül a kamera imádja a színésznőt képes beleszeretni és mi is abba amit Robbie teljesít a teljes átlényegülést, képes olyan eszközök garmadáját a vászonra varázsolni ami lehet őrült MARVEL figura de mint itt a filmben egy esendő női lény a frivolitás álarcában.
Míg sokáig azt hittük másik filmes világsztárunk Brad Pitt csaka könnyed férfi figurák csónakjában evez, addig mára kiderült zseniálisan játssza a karakter szerepeket is. Szokták mondani a kor csak érleli a jó bort és a filmbeli letűnt filmcsillaggal ellentétben olyan erővel sugárzik le a filmvászonról az idősödő férfi kor érzelmi és emberi kilátástalansága ami a felfedezés erejével bír.
Diego Calva számára jutott a leghálátlanabb és sajnos a legegysikubb karakter és csak asszisztál a többiek brillírozásához. A némafilmet felváltó hangosfilm pedig rengeteg régi sztárt elsodor a vászonról (Ének az esőben) és hűen mutatja a hangosfilm gyermekbetegségeit is míg nem az átveszi az uralmat ebben az iparban. Hiszen amint azt a pletyka rovat (mára a kritikus veszi át ezt a posztot vagy a pletyka lapok) vezetője kifejti: ...Mi már régen nem létezünk és el leszünk felejtve mikor te megszólalsz egy celluloid szalagról, az emberek tátott szájjal figyelnek és száz év múlva is fennmarad a neved.... . Ez a mozi és halandó színész örökléte. A film tisztelgés rengeteg filmes rendező óriás előtt is, mint Fellini, Orson Welles,Michael Curtiz, Alfred Hitchcock -t idézzem mindenfajta minősítés nélkül. Zárásként pedig egy igazi fűturista pszichodelikus filmetűdöt kapunk és a sikoltó lüktető jazz -t. A többi már csak rajtad múlik ha akarod a tiéd lehet....