Budapest Noir 2017

Budapest Noir 2017 / Budapest Noir 2017
2017. november 02.
perry
Budapest Noir 2017

Most , hogy minden arról szól, hogy szigeteld el magad, újra néztem filmeket így került látószögembe a Budapest Noir.
Talán az egyik legjobb korfestő fikciós történet amikor is történelem nekilódul és zakatolni kezd. A szép, jó úri világ a birtokukat vesztett, gyakran hivatali, értelmiségi pályát választó nemesek dzsentrik akik hirtelen képviselők, miniszterek leszek és bizony nem vetették meg a Krúdy féle "erkölcsös" világot. Vagy csak úgy Móricz nyomán az Úri murit.
A történet pedig már százszor láttuk titokzatos nő, halál és egy oknyomozó riporter. Agatha Christie tollából is foganhatott volna.
Na és persze a korszellem, úgy mint Vitéz jákfai Gömbös Gyula aki nélkül is zöld utat kapott a fasizmus Magyarországon.

Igaz, még csak 1936 írunk és hol van a nagy gazdasági válság még megvannak a zsurnaliszták (újságírók kávéházai) és igen megvan a Kis-pipa és létezik a sanzon Zerkovitz Béla. A jelenet kísértetiesen ismétli a Christopher Isherwood i pillanatot.

Tanulj meg fiacskám komédiázni!
Tanulj meg kacagni, sírni, ha kell!
Tanulj a rosszhoz is jó képet vágni!
Magaddal törődj csak, más senkivel!
Szól a kuplé, mi alatt angyal arcú szőke magyar hungaristák "oktatják" a közönséget a jövőre felháborodottan számon kérve "hogyan mersz zsidó zenét játszani nekünk..."
felkiáltással. Előre vetítve a megvert és kifosztott zsidó bolt tulajdonosok és a deportálások rémségét.

A másik szálon a szerelem és a maradni dilemmáját a hontalanság árnyékát, egy kis koncentrációs német készülődést. Amikor már az asszimiláció sem védi meg az embert, legyen az nagytőkés egyre közelebb hozva Hitler uralmát.
Közben szép csendben építkezik a film, családi drámákból, a Magyarország romlásának virágai már bimbók készülve a teljes virágzásra.
Gárdos Éva helyzet érzékenysége vitathatatlan a rendezőnő tiszta közérthető képi "beszédet" fogalmaz mint képeslapok sorjáznak a néző elé az 1936-s Budapest történései.

Itt, és ebben a világban Kolovratnik Krisztián – Gordon Zsigmond, bűnügyi újságíró és Tenki Réka – Eckhardt Krisztina, fotós szerelme is csak emlékké halványul, szereplőink még nem tudják, hogy a világ mit tartogat számukra és talán már nem is fogják megtudni.
Bizonyára nem sokan figyeltek fel a film keretére.
Galkó Balázs – Kovách és Zsigmond beszélgetésével kezdődik a mozi : "öreg vagyok, félkarú, mi bajom lehet? " mondja közben pereg a történelem.
Majd így fejeződik be a film: " öreg vagyok, félkarú is, megszoktam de közben zsidó lettem- mutatva a kis trafik kővel bedobott ablakát.
Mert ugye, a múltat eltörölni nem lehet?

Te is szeretnél filmkritikát írni? Most itt a lehetőség! Regisztrálj!


Nagyon kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is!

Értékeld a kritikát

Értékeld a filmet

Most olvassák 1
Film értékelés 8
Kritika értékelés 6
Kritika elolvasva 322