Éjfélkor Párizsban

Midnight in Paris / Éjfélkor Párizsban
2011. november 10.
Steve
 
Éjfélkor Párizsban

Woody Allen filmje egyaránt magába foglalja a vígjáték egyes elemeit, valamint a fantasy és a romantikus jegyeket. A sztori egyszerű, mégis nagyon jól kivitelezett: Owen Wilson a romantikus hős, aki jegyesével (Rachel McAdams) Párizsban, a szerelem városában nyaral. Nem telik el sok idő azonban, míg kezdi érezni, hogy valami nem stimmel köztük. De kezdjük a legelején.
Már a film első perceiben bámulatos képvilág tárul elénk Párizs különböző látványosságaival, maga az, ahogy a film indít már nagyon kecsegtető. Nem a tipikus Hollywood-i kameraállásból láthatjuk a rutinszerűen bemutatott tájat, hanem valami újat hoz a film világába. Egy új helyszínt, új kameraállást, új képvilágot. A zenei aláfestésről nem is beszélve, hiszen nagyon jól eltalálták a soundtrack-et, ami teljesen visszaadja a film hangulatát.
Nagyon jó ötlet volt a fantasztikus elemek bevezetése: éjfélkor Gil (Owen Wilson) a 20. századi klasszikus amerikai írók és művészek világába kerül. Ez nemcsak azért hiteles, mert a szereplőket úgy öltöztették fel, hogy eszméletlenül hasonlítsanak F. Scott Fitzgerald-ra, Ernest Hemingway-re, Salvador Dali-ra és sok más között Pablo Picasso-ra, hanem az egész helyszín nagyon autentikusan adja vissza az akkori időket. Ez az a hely, ahová Gil minden éjszaka visszatér, és csak itt érzi igazán jól magát. Örömében nem tud osztozni a jegyese, Inez, mivel már az elejétől fogva láthatjuk, mennyire más világból valóak.

Különösen tetszett a filmben az, hogy nem a megszokott, tipikus történetszálat láttam más és más szögből, hanem az irodalmat, a kultúrát, a művészetet szőtte bele a sztoriba. Gil egy író, aki szeretne sikeres lenni, de nincs elegendő önbizalma, és Inez sem erősíti meg a tehetségét. Sikerül rávennie a másik „dimenzióból” való híres kritikust, Gertrude Stein-t arra, hogy átnézze az alkotását, és elismerését adja hozzá. Innentől kezdve Gil kezd egyre inkább elszakadni a valóságtól és a másik világban találja meg a lelki társát is. Jó megoldás volt a végén az, hogy azért leszállt a Földre és tudta, hogy mindaz, amihez odaát ragaszkodik, nem a valóság, de még így is megtalálta egy új szerelem reményét, miután felbontotta az eljegyzést Inezzel, és ott maradt Párizsban. Neki ugyanis Párizs jelentette azt, ami az írói ihletet és tehetséget nyújtja.
Összességében csak ajánlani tudom a filmet azoknak, akik valami teljesen mást szeretnének látni, mint amivel eddig kecsegtetett a filmvilág. Na meg azt se felejtsük el, hogy egy Woody Allen filmről beszélünk.

Te is szeretnél filmkritikát írni? Most itt a lehetőség! Regisztrálj!


Nagyon kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is!

Értékeld a kritikát

Értékeld a filmet

Most olvassák 1
Film értékelés 9
Kritika értékelés 5
Kritika elolvasva 30 211