Jób lázadása

https://www.youtube.com/watch?v=iqBJyVGAD-U / Jób lázadása
1983. december 01.
perry
Jób lázadása

Akárcsak egy mesében vagy balladában, szeretetüket a felnőtt hősöknek három próbán keresztül kell bizonyítaniuk. Ezek a próbatételek nemcsak egyre nagyobb horderejűek (először csak kisebb, hétköznapi riadalmat okoz Lackó eltűnése, majd a gyerek egészsége komolyan veszélybe kerül, mikor megbetegszik, a harmadik, legvégső próbánál pedig valóban az életéről döntenek), hanem úgy változnak, hogy Jóbnak és Rózának látszólag egyre inkább a szeretet szavának ellentmondva kell viselkednie, ha jót akar az imádott gyermeknek. Felületesen szemlélve a férfinak egyenesen bántania kell Lackót, hogy megmentse a torokgyíktól, és abban az adott pillanatban, a gyermek helyzetébe belehelyezkedve kegyetlenségnek tűnik, amikor elzavarják a háztól (Takarodj! Ne is lássalak!), majd nem vállalják a zsidókat elhurcoló csendőrök előtt; pedig a legjobbat teszik vele, amit csak tehetnek.
A filmet át és át szövi a bibliai utalások szálai.
Lackó eltűnése a lápban Mózes kitétele a kosárban. A torokgyík Ábrahám és fia története, a lábadozó fiúhoz jövő három zsidó szomszéd, a háromkirályok Jézus imádása.

Róza Lackót úgy tartja mint sok szakrális festményen Madonna vagy anya gyermekével, a képi kompozíciók pedig Szabó Gábor mesterségbeli tudását dicsérik.

Jézus-analógiánál maradva mindez azt sugallja, hogy a kisfiú – aki egyébként a filmben egész végig Istent keresi, kis túlzással maga a Megváltó az öreg pár számára, akit legvégül a Krisztust megtagadó Péterhez hasonlóan meg kell tagadniuk (Ki ez a kölök? Ismeri? / Nem ismerem.).
Habár a film végig váltogatja a nézőpontokat, egyik jellemzője a kisfiúhoz tartozó tekintet. Az ő naivitásán, gyermeki ártatlanságán keresztül kapunk képet az adott korról.
Ezek a képek elkülönülnek sárgásbarna tónusaival a film többi részétől , ezzel is kiemelve a gyermek világát.
Ennek köszönhetően a néző tudása is sokáig a gyermekével egyenlő, sok mindenbe nem vagyunk beavatva (ám amikor látjuk a házaspár pakolását, készülődését, mi sajnos – az ártatlan gyerekkel ellentétben – tudjuk, miről van szó, és mi következik elkerülhetetlenül – hiába a csodavárás és a kérőcédula a csodatevő rabbinál).
A magyar csendőr által történő elhurcolás pedig túl mutat a bűn és bűnösség kérdéskörén, a film állásfoglalás
minden olyan emberi gonoszság ellen erőszak és terror, embertelenség miatt, melyek bár a zsidó témán keresztül mutatódnak fel, de bármilyen népcsoport és vallási közösség ellen irányult és irányul mélyen elítélendő.
A film fájóan aktuális és nem is a holokauszt miatt az analógia sokasodik Szíria, Pakisztán, Kurdok,.......

Te is szeretnél filmkritikát írni? Most itt a lehetőség! Regisztrálj!


Nagyon kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is!

Értékeld a kritikát

Értékeld a filmet

Most olvassák 1
Film értékelés 8.5
Kritika értékelés 8
Kritika elolvasva 96