Június elején terveztem megnézni a Lányok Dubajban c. filmet, de a vizsgaidőszak miatt végül nem jutottam el a moziba. Aztán most közel két hónappal később feltűnt, hogy még mindig műsoron van, hát jobb dolgom híján elmentem megnézni. Röviden a lengyel Maria Sadowska kitalálta: forgassuk újra a Wall Street farkasát, csak női főszereplővel.

Jordan Belfort, a kezdő részvényértékesítőből lett tőzsdecsaló után itt van Emilia, a fiatal luxus-prostituáltból lett madame, akinek DiCaprio karakteréhez hasonlóan szépen lassan kicsúszik az élete a kezei közül, előbb a vagyona tűnik el, később családja hagyja el, míg végül a törvénnyel is szembe kell néznie. A meztelenséget, az erotikát és a szexjeleneteket is Scorsese filmjéhez hasonló mértékben kapjuk, bár ezek előfordulása ott valamiféle rendszert követett, itt ugrásszerűen csap át egy beszélgetés egy tüzes szeretkezésbe.

Az érdekessége a filmnek, hogy szinte ugyanazokat a pro és kontra pontokat lehet összeszedni, mint a Wall Street farkasánál. A forgatókönyv jól van megírva, a karakterek jól vannak felépítve, és egytől egyig minden színész remekül játszik. Cserébe a rendezésben olyan végeredményt csorbító hibák vannak, mint a feleslegesen elnyújtott hossz (több mint két és fél óra a film, pedig két óra is bőven elég lett volna) és az ebből fakadó, félúton az érdekességét elvesztő, céltalannak tűnő és unalmassá váló dramaturgia.

Ha annyi hibája lenne a Lányok Dubajbannak, mint a Wall Street farkasának, akkor gond nélkül tudnám ajánlani, azonban a film több akar lenni, mint ami. Ha valami üzenetet akarunk keresni itt, akkor elsőre a legegyértelműbb az, hogy a (luxus)prostitúció a könnyű meggazdagodáshoz vezető útnak tűnhet a naív, fiatal lányok szemében, ami később inkább vezet rossz döntésekhez mint valódi sikerhez.

Ezzel nem lenne gond, hiszen ez egy jogos figyelmeztetés, ami a pornózásra is kiterjed, de a film többi "mondanivalójában" mintha nem lenne egyensúly. És itt el is gondolkozunk azon, hogy mit akar tulajdonképpen mondani nekünk? A női szereplők egytől egyig rossz döntéseket hozó, de saját akaratukból dubajozó örömlányok, akik később magukból áldozatot csinálva másokban keresik a bűnbakot tönkrement életükért. E mellé a film legvégén van egy kissé indokolatlan és nagyon szájbarágós üzenet arról, hogy a világban egy év alatt hány lányt rabolnak el és kényszerítenek prostitúcióra. A film cselekményének és az embercsempészettel összekötött kényszer-szexmunkának semmi köze egymáshoz, utóbbit még a Valan története is jobban érintette.

Ezek mellett a film próbál egy görbetükröt is mutatni azoknak a férfiaknak (üzletembereknek, celebeknek, sportolóknak és politikusoknak), akik ezeknek a lányoknak a szolgálatait igénybe veszik, főleg a Dubajban nyaraló gazdag araboknak, de ez is valahogy inkonzisztens. A két meghatározó férfi szereplő közül az egyik végtelenül naív és ostoba. A másik egy rafinált buliszervező egy meg nem nevezett arab ország hercegének szolgálatában; egyébként a film a (tehetős) arabokat szexuálisan aberrált, bosszúszomjas embereknek mutatja be, miközben a sajtóban megjelent beszámolókból ismert "dubajos" szexpartik itt meglehetősen lájtosan vannak ábrázolva.

Röviden összefoglalva a Lányok Dubajban nem lett egy rossz film. Bár a cím kicsit félrevezető mivel összesen öt perc játszódik Dubajban, a fókusz inkább a "dubajozás" néven elhíresült luxusprostitúción van. Próbál Wall Street farkasa lenni, de a végén a szájbarágós "üzenete" és a sok helyen inkonzisztens mondanivalója miatt tegyük inkább egy polccal Scorsese filmje alá.

Nagyon kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is!