Legendás állatok: Dumbledore titkai

Fantastic Beasts: The Secrets of Dumbledore / Legendás állatok: Dumbledore titikai
2022. április 14.
Oláh Szabolcs
Legendás állatok: Dumbledore titikai

3,5 év várakozás után befutott a Legendás állatok harmadik része is a magyar mozikba. A Dumbledore titkai pörgős cselekménnyel, jó csavarokkal és már-már túl sok karakterrel érkezett a filmvászonra. Spoileres kritika.
A történet az előző rész után nem sokkal veszi fel a fonalat. Nyitójelenetében találkozik egymással a két egykori barát, Albus Dumbledore (Jude Law) és Gellert Grindelwald (Mads Mikkelsen). Kávéházi beszélgetéseik során kiderül, hogy Dumbledore annak idején azért értett egyet a történet főgonoszának eszméivel, mert szerelmes volt belé. Vélhetően ez lehet a címszereplő egyik (nyílt) titka.

Dumbledore a becsület bajnokaként érzi, hogy tennie kell valamit Grindelwald tervei ellen, amelyek végső célja egy gigászi háború a muglik ellen. Grindelwald álláspontja szerint a varázstalanok egy alsóbbrendű faj tagjai, lényegében állatok, akik fölött alaphangon uralkodni kell a mágiával rendelkezőknek, ahelyett, hogy bujkálnának. Dumbledore így toboroz egy kis csapatot, amelynek tagjai fellépnek ellene. Ő maga ugyanakkor a háttérbe húzódik ismét a cselekmény egy részében, hiszen a korábban kötött vérszerződésük miatt nem léphet fel Grindelwald ellen, ahogy ő sem ellene. Az előzetesek már erre a filmre hatalmas varázslóháborút ígértek, ám végül ez csupán visszafogottan valósult meg, helyette pedig varázsvilági politikát kaptunk egy választással megspékelve.


Law ismét jól hozza karakterét. Mindig végtelenül nyugodt és megfontolt. A karaktere kapcsán immár hivatalosan, nyíltan behozott homoszexuális szerelmi-szál pedig érdemben hozzátesz a Dumbledore történetéhez, nem csupán politikai korrektség. Így a karakter választás elé kerül. Megtesz mindent azért, hogy egykori szerelme elbukjon vagy pedig hagyja elégni az egész világot. Külön dicsérendő, hogy az alkotók nem szerették volna túlelemezni a karakter szexuális beállítottságát. Olyan nyíltan és természetesen mondták ki, mint azt a heteroszexuálisok esetében szokás. Így volt a legideálisabb.

Grindelwald-ot végül szerencsére nem viselte meg a színészcsere. Mikkelsen-hez nagyon jól passzol a karakter. Egyszerre tűnik végtelenül karizmatikusnak és rettentően veszélyesnek. Az alkotók ezzel továbbra is igyekeznek tudtunkra adni, hogy Grindelwald nem egy zsáner gonosz, hanem annál összetettebb, aki sokszor hasonlít korunk populista politikusaira. A hasonlóság azonban most egyenlőséggé vált, hiszen a karakter volt az egyik jelölt a Mágusok Nemzetközi Szövetségének elnöki posztjára. „Jó” politikushoz híven még a választás elcsalását is megkísérli a fináléban, ám hőseink végül megfékezték. Grindelwald kapcsán fontos kiemelni, hogy hozzá kötődnek a film legnagyobb logikai bukfencei. A jelöltté válás folyamata például ilyen. Hiszen ehhez az kellett, hogy a Szövetség felmentse őt a muglik ellen elkövetett szörnyűségek vádjai alól. Ezt meg is tették. Kiderült, hogy Grindelwald ártatlan szerintük. Ha ez valóban így van, akkor miért viselte az előző film a „Grindelwald bűntettei” alcímet? Miért is nyitott a széria egy cikksorozattal, mely brutális támadásiról szólt? Miért volt börtönben az első két film között? Miért is kellett őt átszállítani egyik börtönből a másikba, hogy megbűnhődjön azokért a dolgokért, amiket Európában tett, ha végig ártatlan volt? A másik baki az antagonista népszerűségi szintje, amely a film alatt meglehetősen változó volt. A sztori nagyja alatt azt sugallták, hogy elképesztően népszerű. Tömegek éltették és tüntettek mellette. Bárhova ment, tíz ember kísérte. A finálénál közfelkiáltással választják meg a Mágusok Nemzetközi Szövetségének elnökének. Majd miután leleplezik a csalást, mindenki kihátrál mögüle, követőinek nyoma sincs, a tömeg pedig kezdi kiszorítani őt, aki teljesen egyedül maradt. Most akkor Grindelwald igazából magányos harcos a nap végén vagy a korszak egyik legnépszerűbb embere?
Eddie Redmayne karaktere szenvedte meg talán legjobban, hogy a fókusz átkerült a Law-Mikkelsen duóra. Salmander másodhegedűssé vált, aki Dumbledore utasításait követi, akár a jó gyerek. Göthe szerelmi-szála is háttérbe szorult, hiszen plátói partnere Tina a korábbi főszereplői megjelenés helyett egy-két jelenetbe szorult vissza.
Hasonló a helyzet Ezra Miller-nél is. Ugyan megtudjuk végre a teljes igazságot Credence származásáról, és fontos szerepe van a karakternek a film végén is, mégis kevesebbet van jelen.

A film egyik legnagyobb problémája, hogy túl sok karaktert akar futtatni egyszerre. Yusuf például teljesen felesleges volt már. A cselekmény idejének nagy részében csupán ácsorgott és bámult valahol különféle célokból. Ez a túltelítettség az oka annak, hogy a cselekmény nagyjánál nem okozott nagy gondot még Tina háttérbe szorítása sem.
A címválasztás is érdekesnek bizonyult, mivel bár kiderült egy-két új információ Dumbledore-ról, titkai mégsem határozták meg túl erősen a főszálat. Grindelwald iránti egykori szerelmét nyíltan fel is vállalja, így még annak jelentőségébe sem kapaszkodhatunk. Kis túlzással feltehetjük a kérdést: Mik is voltak Dumbledore titkai?
A film minden hibája ellenére hatalmas élmény és legkevésbé sem unalmas. Látványvilága gazdag. Humor pedig továbbra is akad benne, bár a legendás állatokhoz hasonlóan kissé háttérbe szorult. A cselekmény legizgalmasabb pontja pedig kétségkívül a címszereplő és az antagonista párbaja a fináléban, melynek lezárása szívszorító és hátborzongató egyszerre. Bízzunk benne, hogy végül elkészül a tervezett két folytatás, mivel kár lenne itt abbahagyni ezt a remek történetet.

Te is szeretnél filmkritikát írni? Most itt a lehetőség! Regisztrálj!


Nagyon kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is!

Értékeld a kritikát

Értékeld a filmet

Most olvassák 1
Film értékelés 5.8
Kritika értékelés 8
Kritika elolvasva 347