Szép új kibernetikus világban élünk ahol gépek szolgálnak ki bennünket, új értelmet nyer
az ember és a gépek kapcsolata. Azonban az ember mint társas lény és a nyáj szellem követője - az egyik szereplő szájából hangzik el mint az irányítható emberek tömegét - mindig egy "felső" program kontrolja alatt marad. A kérdés az meddig tudja ez az ember (program) hatásást gyakorolni rájuk.
A MÁTRIX feltámadások sokaknak majd inkább társadalmi esszének fog tűnni amit ráadásul a rendezőnő alaposan kiszélesít az emberről való moralizálás témaköreivel.
Nézzük mit is üzen az új film:

1. Mikor egy rendszerben élünk akkor az a rendszer (lehet mátrix) jobb estben hat ránk és kijelöli mozgásterünket. Jobb estben csak felállít társadalmi szabályokat, rosszabb estben pedig manipulál energiát szipolyoz ki belőlük.
2. A már jól bevált és működő kollaboráló viszonyok azt mondják , hogy nincs monolit egységű társadalom, midig lesznek olyan csoportok melyek át állnak más fajok világok harcának vagy ügyének letéteményesévé. Mint jelen estben már a gépek és az emberek közösségének harca.

3. Az egyén és a társadalom miképpen hat egymásra, hogyan működik a dinamika a csoporton belül és milyen útjai lehetnek az egyénnek egy "MÁTRIXBAN"? Vajon ez a harc kilátástalanul állandó és csak illúzió a béke a felek között vagy legyen a szerelem vagy párkapcsolaté az utolsó szó.

Magyarul ott vagyunk ahol a part szakad, jelesül mindent láttunk már az előző részekben.
Persze, ezen felül rengeteg erre hajazó más kérdéseket is felvet a film. Számomra ez az egyik nagy gondja ennek a mozinak, hogy ezer szállal fut a "program" a néző szeme előtt amitől némileg a történet dramaturgiája kissé zavarossá válik. Hiszen a tudatunk hozzá szokott a lineáris filmes történet meséléséhez, legalább is ebben a műfajban. A másik gondom mi is tulajdonképpen a MÁTRIX feltámadások műfaja? Valójában akció film netán társadalmi dráma esetleg tudományos fantasztikus film? Mondjuk talán ez illik igazán rá.

Lana Wachowski víziója egy csomó régi áthallással kezdődik, gondolom azért, hogy a néző képben legyen ki kicsoda és az új színészeket vagy karaktereket zökkenő mentesen betudja fogadni. Véleményem szerint eléggé elvesztegetett a filmes idő és ettől olyan is ez a rész mint amikor a tanárnéni Az egri csillagok olvasónaplójából mondja fel a könyvet.
A továbbiakban pedig minden a jól bevált forgatókönyv alapján működik: egy kis kung-fú rengeteg lőszer, régen is látott képes és és szófordulatok sorjáznak a vásznon. Az sem tett igazán jót a 4. résznek , hogy Neot mint Andersont kikiáltja a MÁTRIX számítógépes játék atyájának és ezzel megint csak felesleges köröket fut a film. Mert kérem akkor most ráébred , hogy ő mégiscsak Neo és ettől aztán már szuperképességű szuperhős. A film az egyik ellenmondásból a másikba ugrál mitől ugyan a fő szál a társadalmi béklyó lerázása ugyan megmarad de ugyanakkor mint ballasztot csomó improduktív történet részt hurcol magával.

Így aztán forradalom híján magam sem tudom miért készült el ez a reamek talán a hívőknek, talán mert a Warner Bros. Studio Tour Hollywood és nem Kossuth Lajos azt mondta itt az idő most vagy soha.... A bináris gondolkodás sem új elem az emberiség gondolkodásában. A gép-ember, de a férfi-nő szerepek is felcserélhető és az egyik szereplő által szivárványosra festeni az égboltot Wachowski transz álláspontját tükrözi. Hollywood pedig megérett arra , hogy az eddigi filmekben rejtve utalásként megjelenő transz jövőt most új identitás lehetőségként felmutassa.
Furcsa kissé felemásra sikeredett a 4. rész lehet is multikulturális akciófilm és sci-fi egyben, popfilozófiai elmélkedés a szimulációkról és kung-fu, fétisgyűjtemény és techparadicsom a MÁTRIX Sága fáradni látszik.

Nagyon kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is!